Keresem a helyem
AdAtt 2009.08.13. 16:35
Az ember azt hinn, hogy a sznszn az mindig sznszn. Reggel, ha uzsonnt kszt a gyereknek, s akkor is, amikor iskolba viszi. Sznszn dlben, dlutn s persze estnknt a vilgot jelentn is. Az ember azt is hihetn, hogy minden sznszn ilyen, kivltkpp az operettek sznpadn. Aztn kiderl, hogy az ember rosszul hiszi. A sznszn egyszerû, egysznû pulvert visel, zld tet szrcsl s meleg, tekintetben van valami szomorsg. Nem csillog gy, ahogyan azt egy tlagember kpzeln egy sikeres primadonnrl. Szinetr Dra mskppen csillog. Alig szreveheten, de valahogy egszen tisztn.
Szrnyû ez a khgs. Jl elkaptuk mindketten. Mit kell ilyenkor csinlni?
Hogy rti ezt?
Valahol azt olvastam, hogy soha nem szed gygyszert, knosan gyel arra, hogy egszsgesen ljen. Gondoltam, van valami j mdszere.
Megvrom, amg elmlik. Az influenzra is azt szoktk mondani, hogy gygyszerekkel kt ht, gygyszer nlkl pedig tizenngy nap. Tnyleg nem szedek gygyszereket, pontosabban csak homeoptis szereket, amelyeknek nincs mellkhatsuk. Ngy-t ve jttem r, hogy egszsgesen akarok lni. Rgebben ugyanazt ettem, amit mindenki. Nem gondolkodtam azon, mi van az telekben, azt hittem, hogy az a tpll, amitl jllakom. Azta teljesen talakult a tpllkozshoz val viszonyom. Nem nehz rszokni arra, hogy csak olyat egyen az ember, ami valban hasznos a szervezetnek.
Emlkszem, amikor egyszer a klrl nyilatkozott.
Igen, a kla elg emblematikus tpllk. Egy szimblum, olyan, mint a Marlboro vagy a Mercedes, s minden olyan mrka, olyan nyugati termk, ami rgen elrhetetlen volt. Az idsebbek azrt isszk, mert lehet, hogy tudat alatt, de mg mindig a rgi, tvoli rzst sugallja. Ma a fiataloknak ez mr nem jelent semmit, mgis a zsigereikben van. Egybknt valahol olvastam, hogy valamifle fggsget is okozhat. Nyilvn ismeri azt a viccet, hogy a gyrtsa tven munkameneten t trtnik, s csak a negyvenkilencediknl vlik el az ital s a doboza.
Lehet, hogy tlzottan egszsgmnis?
Nem hinnm. n is civilizlt ember vagyok… sajnos.
Sajnos?
gy rtem, hogy n is lvezem minden ldst s szenvedem a gytrelmeit, de mindent megteszek, hogy kikszbljem a kockzatokat. Mr amit az letformm megenged. Persze nem fogok bekltzni az erdbe s magokat rgcslni. Arra trekszem, hogy kihagyjak mindent, ami ronthatja az letem mennyisgt s minsgt.
Pedig nagyon gy tûnik, hogy az lete minsgvel nincs semmi baj. Hacsak nem nehz a sikerek slyt cipelni. Huszonnyolc ves, s eljtszott mr 26 fszerepet, mostanban havonta legalbb hsszor sznpadon van, olyan darabokban jtszik, amelyekre csak szerezni lehet a jegyeket vagy sorban llni az Andrssy ttl a sznhzig a Nagymez utcban.
A kritikusoknak gyakran ms a vlemnyk. Pedig ez egy nehz mûfaj. Ebben a minsg mskppen mrhet. Itt ki kell nekelni egy hangot, ami ha nem sikerl, azt mindenki szreveszi. Hogy valaki hogyan mond el egy monolgot, az mr sokflekppen rtkelhet. Az a baj, hogy ha ma nlunk valami npszerû, az gyans.
Nem az operettre rtem, de azrt ebben van valami.
Ez igaz, de csak azrt, mert valami npszerû, mg nem biztos, hogy rtktelen. n nem hiszek abban a sznhzban, ami egy szûk rtegnek szl, ha egy darabot csak nhny arra hivatott ember tud rtkelni. Vagy azt hiszi magrl, hogy tudja rtkelni. Szerintem a grgk egykor azrt talltk ki a sznhzat, hogy az emberekhez eljuttassanak valamit. Lehetleg minl tbbhz, hogy aztn az eszkben vagy a lelkkben valamit magukkal vihessenek. Az Operettsznhz megtlse nlunk elg furcsa. Pldul minket nem hvtak meg a pcsi orszgos tallkozra. Szerintem kellene egy olyan fesztivl, ami a szakmnak szl, s kellene egy, ami a kznsgnek. Neknk ez utbbin biztos, hogy helynk lenne. Ez a mûfaj is sznhz, rtk s mûvszet.
Mgis ott akarja hagyni.
Nem, ez gy nem igaz. Tny, hogy tizenegy ves koromban kezdtem. Ms harmincvesen prbl befutni, n pedig mr lassan hsz ve vagyok a sznpadon. Lassan elmehetnk szakmai nyugdjba.
Nyugdjba? Kzben pedig Jlit jtszik, s el is hihetnnk, hogy annyi ids, amennyinek Shakespeare megrta. Egyszerûen nem regszik.
n az a fajta vagyok, aki negyvenves korban htf reggel felbred, s azt veszi szre, hogy megregedett. Ez egyrszt j, de vannak htrnyai is. n pldul eljtszhatom Jlit, s majd taln tz v mlva a dadt. De kzben semmit, mert olyan szerepet nem rtak a drmba.
Ez nyilvn egyfajta adottsg, de nem az a fajta, akit az utcn felismernek. Mr bocsnat, nem tudom, hogy ez az n szmra bk vagy srts.
Nem, nem srts. Vannak, akiknek fontos, hogy az utcn felismerjk ket, hogy rjuk csodlkozzanak: j… lttam a tvben. Nekem ez nem fontos. Tizenngy ves koromban megtudtam, hogy mi az a npszerûsg. Akkor jelent meg egy poplemezem. Volt az orszgban harminc ismert ember, s abbl n voltam az egyik. Akkor mg nem ltezett a mai rtelemben vett sztrkultusz. Akkor a 134-es buszszal jrtam iskolba, s mindenki bmult, mint borj az j kapura. Nagyon zavart. gy reztem, hogy megszûnt a magnletem. Pedig nem egy sikeres knyvet rtam, nem fedeztem fel az atomenergit, csak gyerekknt ksztettem egy poplemezt. Az is elfordult, hogy valaki rm szlt, hogy „nem te vagy a Szandi?” n hamar megtudtam, hogy mit jelent az a fajta npszerûsg, amikor megismernek az utcn. Nem tetszett.
Knnyeden tsiklottunk felette, de nem mellkes. Valahol azt nyilatkozta, hogy fontolgatja a vltst, s nem esne ktsgbe, ha htat kellene fordtania a sznpadnak.
Mg mindig van bennem egy olyan rzs, hogy nem tudom, hogy mi leszek, ha nagy leszek. Folyamatosan keresem a helyem s a feladatom. Annyi minden rdekel, annyi mindent kiprblnk.
Mint ahogyan kiprblta a fotzst. Ãszintn szlva meglepett, amikor lttam egy – ahogy mondani szoktk – frfimagazin cmlapjn. Valahogy nem illik a szemlyisghez.
Pedig nagyon szeretem azokat a kpeket. Kijhetett bellem, ami nem szokott. Pedig az is bennem van. St! Azt szoktk mondani, hogy van bennem valami kkvr, ami persze nem igaz, mg a szrmazsomat tekintve sem. Inkbb mondjuk gy, hogy valamifle tartst reznek bennem, ami nem engedi, hogy tjjjn rajtam minden, ami pedig n vagyok. Engem mindig szende szûznek lltanak be, ltalban ezt a kpet sugallom, pedig nem vagyok az. Ezekben a kpekben van egy kis bujasg, s ez nekem tetszik.
Akkor ht mi lesz Szinetr Dra, ha nagy lesz?
Ht ez az! Nem tudom. Szeretem a sznhzat, de valahogy nem mindig rzem magam a helyemen. Taln ezrt is kezdtem el rdekldni az egszsges letmd, a keleti vallsok s filozfia vagy a pszicholgia irnt.
Akkor valami tnyleg nem stimmel. Az emberek ltalban akkor kapaszkodnak ilyenekbe, ha msba nem tudnak.
Errl azrt nincs sz. Valahogy lett egy – flre ne rtse – megvilgosodsom, hogy el tudnm kpzelni magamnak ezt az utat. Foglalkoztat, hogyan tudnm az emberekhez eljuttatni azt, amit n taln kezdek megrteni. Azt, hogy honnan jvnk s merre tartunk. Amikor ezen gondolkodom, akkor sokkal nyugodtabb, knnyebb az let. Akkor rzem mg ezt, amikor a padlson a kisfiam rgi holmijai kztt kotorszom. Az valami megnyugvst jelent, s gy rzem, hogy a helyemen vagyok.
rzek n Szinetr Drban egy kis szomorsgot. Nemcsak a szemben, hanem gy egyltaln.
Nem tudom mirt. Alapveten elgedett vagyok. Szeretem a sznhzat, igaz, a magam mdjn. Olyan ez, mint egy szerelem. Amikor az ember olyan valakibe szerelmes, akivel rzi, hogy nem tudna egytt lni. Szereti tiszta szvbl, sose tudn elfelejteni, mert ptolhatatlan, de kptelen lenne vele lni. A sznhz fggsget okoz. Olyan, mint a kbtszer. Stresszel, kifacsar, meggytr, de szksge van r. Nem tudom, hogy kpes leszek-e valaha is lemondani rla.
s mi van azokkal, akik sorban llnak a Nagymez utcban?
Ht ppen ez az.
|