R�me� �s J�lia

A R�me� �s J�lia^{[m 1]} William Shakespeare angol dr�ma�r� egyik legismertebb trag�di�ja, mely k�t ellens�ges veronai csal�d gyermekei k�z�tt sz�v�d�tt v�gzetes szerelem t�rt�net�r�l sz�l. Shakespeare �let�ben a legn�pszer�bb sz�ndarabjai egyike volt, a Hamlettel egy�tt az�ta is a legt�bbet j�tszott Shakespeare-m�.

A trag�dia Arthur Brooke 1562-ben �rt vers�nek, a The Tragical History of Romeus and Julietnek �s William Painter Palace of Pleasure c�m� pr�z�j�nak sz�npadi �tirata. Mindkett� egy olasz mes�n alapszik, �s b�r Shakespeare mindkett�t�l k�lcs�nz�tt r�szleteket, �j szerepl�ket is l�trehozott, p�ld�ul Mercuti�t �s P�rist, a t�rt�net b�v�t�s�nek �rdek�ben. A sz�nm� feltehet�en 1591 �s 1595 k�z�tt �r�dott, el�sz�r 1597-ben jelent meg.

Shakespeare a fesz�lts�g n�vel�se �rdek�ben gyakran v�ltogatja a kom�dia �s a trag�dia elemeit, mell�kszerepl�it ugyanolyan �rz�kenys�ggel �br�zolja, mint a f�szerepl�ket, a cselekm�ny t�bb sz�lon fut. Minden szerepl� saj�tos versel�st kapott, mely a jellemfejl�d�ssel egy�tt v�ltozik, R�me� szavai p�ld�ul a t�rt�net sor�n egyre ink�bb szonettform�ban �ltenek testet.

A R�me� �s J�li�t sz�mtalanszor feldolgozt�k. William Davenant �s a 18. sz�zadban David Garrick t�bbsz�r is v�ltoztatott rajta, elhagytak bizonyos jeleneteket a m�b�l, Georg Benda pedig boldog v�gkifejlettel z�rja le az operaadapt�ci�t. A 19. sz�zadban m�r t�rekedtek az eredeti sz�veg visszaad�s�ra, a 20. sz�zad elej�n korh� koszt�m�k is megjelentek a sz�npadon. A sz�ndarabb�l t�bb film is k�sz�lt, mint p�ld�ul az MGM St�di� 1936-os filmje, Franco Zeffirelli 1968-as adapt�ci�ja, vagy az 1996-ban k�sz�lt R�me� + J�lia c�m� alkot�s, mely modern k�rnyezetbe helyezi a t�rt�netet. A R�me� �s J�lia alapj�n a musical m�faj�ban is sz�lettek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story.